Dejtár testvértelepülései

A község (szlovákul: Balog nad Ipľom) Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban, Nagykürtöstől 31 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján található.

A község első ízben 1232-ből származó oklevélben Bolug néven van említve. Ipolybalog község nagyobb részt sík területen terjeszkedik el, sem környékén, sem határában nincsenek sem hegyek, sem völgyek, avagy erdők… így írja le Pásztori I. bíró jelentésében Pestí F. számára a helyi községek jegyzékében. A község jellegzetes emblémája a templom a királyi koronával. A királyi korona másolata a templomban van elhelyezve a legenda alapján, amely arról szól, hogy a magyar trón körüli viszályok idejében Károly Róbert magyar király és Vencel cseh király között, a koronát egy éjjel a templomban őrizték. Ennek az eseménynek tiszteletére minden évben megrendezik a Szent Korona Ünnepét. A környező természet és a vidéki környezet kedvező a vidéki turizmus fejlesztéséhez beleértve az agroturizmust is.

A község nevezetességei:

• Az 1100-ból származó templom, eredetileg román stílusú, 1979-ben felújítva, Nemzeti kulturális műemlék.
• A XVIII. századból származó, egyetlen szög nélkül, fából épült harangláb, Nemzeti kulturális műemlék.

A község (szlovákul: Kosihy nad Ipľom) Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban található.

A község az Ipoly katlanban fekszik. A helyi elnevezés a régi magyar Keszi névből keletkezett. Ezzel a névvel először IV. Béla oklevelében van említve 1248-ban. A történelem folyamán a település neve több változatban is előfordult, 1326-ban mint Keszeu, 1353-ban mint Kezyv és később 1399-ben mint Ipolkeze. A község kiemelkedő személyisége, szülöttje Ipolyi Arnold, ismert mitológiai kutató, a művészettörténész és főpap.
Gyermekkorát a községben élte át, szüleinek kúriája mindmáig fennmaradt és tiszteletére, a templom épületére emléktáblát helyeztek. A lakosság mindmáig földműveléssel foglalkozik. A hagyományokat és a szokásokat a helyi népművészeti csoport jóvoltából élesztik újjá.

Nevezetességei:

• Klasszicista Tersztyánszky kúria a 18. század végéről.
• Az 1899-ből származó neoklasszicista római katolikus templom.
• Nepomuki Szent János szobra.
• Lurdesi barlang Kápolna.

A község (szlovákul: Veľká Čalomija) Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban található.

A község első írásos említése 1244-ből származik, ellenben a régészeti leletek és a Kopár templom romjai már a 11. századkori betelepítésről tanúskodnak. A gazdag történelmű és állandóan élő kultúrával rendelkező község az Ipoly katlanban található az Ipoly folyó jobb partján. A halászat kedvelőinek a határ déli része pihenést és relaxálást kínál, az északi dombos vidék lapos és szétvágott hegyhátakkal pedig hosszú sétákra kínál lehetőséget az érintetlen természetben. A mezőgazdaság (burgonya, káposztatermesztés) mindmáig fennmaradt. A község széleskörű szolgáltatásokat nyújt nevelői, egészségügyi, szociális intézményeiben a környező települések lakossága számára is. A látogatók és turisták szép élményekkel gazdagodnak az élő falumúzeum attraktivitásán keresztül, hagyományos különlegességek kóstolásával, a hagyományos kisiparos mesterség bemutatásával ugyan úgy, mint színházi előadások és zenés népművészeti fesztiválok látogatásával.

Nevezetességei:

• XI. századi Kopár templom romjai kriptával, Nemzeti kulturális műemlék.
• Szűz Mária római katolikus templom 1911-ből, 2011-ben felújítva Szűz Mária, magyar királyné 100. évfordulója alkalmából.
• Az 1934-ben épült evangélikus templom.
• A felújított és nyilvánosság számára 2009-ben megnyitott Falumúzeum.
• Katonai bunker 1936-1938-ból.

Klézse

A község (románul Cleja) egyike a Romániában található moldvai csángómagyar településeknek.

Bákó megyében elhelyezkedő település, Bákó várostól, 20 km-re déli irányban fekszik a község. Klézse felső része, Alexandrina és az alsó része Buda. Klézséhez tartozik, mint külön falu Somoska és Pokolpatak. A községnek 7150 lakosa van. Ezekben a falvakban Csángó-magyarok élnek, kivéve 8 ortodox vallású családot. A többiek római-katolikusok. A lakosság többsége a magyar nyelv csángó tájszólását beszéli.

Klézsén van három általános iskola, van két temploma és egy temetője. Több csángó szervezet székhelye, 2001 óta a hivatalok erős ellenállását leküzdve iskolában is oktatják a magyar nyelvet. A falu megnevezése egyesek szerint a latin eclesia szóból ered. A lakosság székely eredetű. Első említését egy 1638-ból származó dokumentumban találjuk.

Alapítvány

Az alapítvány alapítója DUMA ANDRÁS, klézsei csángó-magyar. Az alapító abból a célból hozta létre az alapítványt, hogy képviselje és elősegítse a csángó magyarok érdekeit és jogait a román állam keretén belül.

A Szeret-Klézse Alapítvány lett így 1999-ben első Csángóföldön bejegyzett alapítvány, amely a csángók gondjaival kezdett foglalkozni és ezekre a megoldást keresni. Más ilyen intézmény nem létezett.