Nyomtatási lehetőségek
PDF: Képek: /A4


Dátum:

Idő:
: :
: :
  • ...
  • Polgármesteri köszöntő
  • Dejtár története
  • Látnivalók
  • Neves emberek
  • Néphagyomány
Felhasználói Fiók
Elfelejtett azonosító vagy jelszó

Regisztráció

Elektronikus ügyintézés

Hivatali Portál logo
Önkormányzati Hivatali Portál
2022. május 24. (kedd)
Látogató 6

cikk alja
  •  
  • A falu

Dejtár története

Dehter

Dehter

A falu létezéséről az első írásos emlék 1255-ból való. IV. Béla király 1255. augusztus 16-án Vácon kiadott oklevele említi Dehter községet, amely Vadkerttel és Szentlőrinccel határos. A település azonban már jóval korábban létezett, amit a templom melletti ősi temetőben talált kőbalta és az Ólomdomb dűlőben előkerült bronzfejsze is igazol.

A XIII. század végére a kiváltságos falvak egész sora jött létre az országban. Ilyen Dejtár is. Ezek a települések mezővárosi rangra emelkedtek. Élükön a bíró állt, amelyet a jobbágyközség választott. A földesúr hatósága alatt álltak, aki az egyszerűbb peres ügyek elintézését a bíróra ruházta át.

A XIV. századból való az első olyan írásos emlék, amelyből kitűnik, hogy ki a falu földesura. 1397-ben a Losonci család birtokában volt, földesura Losonci István. Ő 1397-ben meghalt. Felesége Vesenyi Orsolya Dejtárt testvérének Vesenyi Lászlónak ajándékozta. A XIV. századból való az első dejtári vezetéknév is. A Hazai Oklevéltár 150. oklevelének egyik aláírója Alexandró de Dehter.

A falu rövid ideig volt a Vesenyi család birtokában. A XV. század elején már Zsigmond király a tulajdonosa, aki pénzügyi adósságai fejében előbb Reychel Péter körmöcbányai kamara grófnak, majd 1436-ban György esztergomi érseknek zálogosította el.

1438-ban az érsek örökadományként megkapta Dehtár mezővárost. Ettől kezdve a jobbágyfelszabadításig az esztergomi érsek birtokában volt.

A mohácsi csata – 1526. augusztus 29. – meghatározta a XVI. századi Magyarország életét. 1541-ben Budát is elfoglalta a török. Ettől az időtől kezdve a portyázó török katonák többször is földúlták a környék falvait. Várdai Pál érsek a Drégelyvár katonáit a környékbeli falvak jobbágyaival egészítette ki.

1551-ben a jobbágylevelek szerint a várvédők között két dejtári jobbágy is megtalálható. Szondi György 1552. július 6-tól 9-ig védte a török ellen Drégelyvárat. A vár eleste után a környék a török csapatok prédájává vált. A század végére, átmeneti időre felszabadult, de a helyzet nem változott, sőt romlott. Addig csak a török, ettől kezdve a császári csapatok is dúltak, fosztogattak a vidéken. Így történhetett meg, hogy a hajdani mezőváros a XVII. század végére puszta Dehterré, Dejtár pusztává vált.

A török kiűzése után az érsek elsődleges feladata a falu újratelepítése volt. 1709-ben már szőlőt telepítettek. A Rákóczi szabadságharcban négy dejtári katonáról is szól a krónika, közülük három gyalogos és egy lovas hajdú. Az 1715-ös összeírás szerint 33 jobbágycsalád lakja. A XVIII. században jelentős változás állt be a gazdasági életben is. Az állattenyésztés mellett a növénytermesztés került előtérbe. A föllendülés a lakosság létszámának emelkedésében is megmutatkozott. Az úrbérrendezés is jelentős lépés volt. Rögzítette a jobbágyterheket, megszüntette az áttekinthetetlen, sokszoros túlkapásokat, növekedett a biztonságérzet. A század végére a falunak 755 lakosa lett.

A XIX. században tovább fejlődött, gyarapodott a falu. Ezt a fejlődést a szabadságharc és a három tűzvész lelassította, ugyanakkor a jobbágyfelszabadítás jelentősen felgyorsította.

Az I. világháború a dejtári néptől is megkövetelte az emberi és anyagi áldozatot is. Az I. világháborút lezáró békeszerződés alapján az Ipoly határfolyó lett. Dejtáron határőrség kapott helyet. Az őrs részére 1920-24 között felépült a laktanya.

A falu életében a harmincas békeévek hozták a legnagyobb fellendülést. A lakosság száma jóval 2000 fölé emelkedett, átmeneti időre megszűnt a falu határközség jellege is.

A II. világháború is sok dejtári áldozatot követelt. Sok családapa és fiú nem tért vissza az orosz frontról. Az oroszok 1944. december 9-én jelentek meg először a faluban. 1945-ben földosztás volt. A prímási birtokot Vadkert, Patak és Dejtár lakói között osztották szét.

1956-ban a forradalmi lelkületű nemzetőrség csatlakozott a szabadságharchoz és rövid ténykedése alatt biztosította a falu rendjét és nyugalmát. A 60-as évek elején az erőszakos szocializálás következtében a földterület szövetkezeti tulajdonba került. Létrejött a termelőszövetkezet, majd a 70-es évekre Vadkert, Patak és Dejtár határából létrehozták a Magyar-Csehszlovák-Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. Ezzel egy időben Patak és Dejtár község közös tanácsot hozott létre. A 60-as évektől kezdve állandóan csökkent a falu lakossága, amely napjainkban is tart.

Az 1990. szeptember 30-án lezajlott első szabad választások következményeként föloszlott a termelőszövetkezet, megszűntek a tanácsok. A település életében jelentős változások álltak be. Az ezredfordulóig megépült a gáz, a csatornahálózat, a telefon és kábeltévé. Az úthálózat nagy része korszerű aszfaltburkolatot kapott.

A Millenniumi évre a község központja új arculatot öltött, elkészült az Emlékpark. Az elkövetkezendő években felújították és korszerűsítették a sportöltöző, a művelődési ház, és az óvoda épületét, az iskola termeit, ebédlőjét. 2003–ban átadták a Tájházat a nagyközönség számára.

Napjainkban megindultak a turisztikai fejlesztések. A sportpályára egy szabadtéri színpad került, valamint környezetének rendbetétele, korszerűsítése is folyamatban van.

A falu életét napjainkban az önkormányzat irányítja, amely polgármesterből és 6 képviselőből áll.
cikk teteje
  •  
  • A falu

Megosztás

------------

Fejlesztések

Művelődési Ház felújítása A képviselőtestület 46/2008.(X.30.) évi határozatával döntött úgy, hogy falumegújítási program keretében pályázatot nyútj be a Művelődési Ház, a Fő út 1. szám alatt lévő épület felújítására, valamint egy játszótér kialakításásra a Művelődési Ház mögött lévő területre.
tovább

Fejlesztések

Új utca és parkosítás Dejtáron

Új utca és parkosítás Dejtáron "Ady Endre utca építése, csapadékvíz elvezetés, parkosítás, és kerékpártámaszok építése Dejtár községben" c. projekt
tovább

2022 Dejtár Község Önkormányzata • Design by ONDEPU
 
OK